Na, innen állj fel!

Idén el akartam utazni Tenerifére, hogy a születésnapomon ne legyek itthon. Távol legyek mindenkitől és mindentől. Istennel akartam lenni, új életet kezdeni. De a csodálatos utazás helyett valami teljesen más lett.

Az utazás előtt 2 nappal elkezdtem reggel köhögni és estére be is lázasodtam, tüdőgyulladást kaptam. Ezt követően 4 napig lázas voltam. A belázasodás még pont időben volt, hogy az utolsó pillanatban le tudjam mondani az utazást.

A születésnapomon lázasan feküdtem otthon, sőt még hánytam is a gyógyszertől. Majd az autoimmun betegségem bekavart, belső vérzés keletkezett, teljesen véres volt a köpet. Így, amikor totál barna lett, akkor már nem volt mit tenni, mese nincs, kórház. Elmentem a hematológiára és azonnal be kellett feküdnöm elvérzés és fulladás veszélye miatt. Hát, nem egészen ezt terveztem a születésnapomra.

Nagy dózis szteroidot kaptam, amitől meg is indult felfelé a trombocyta értékem. Másnap egész jó lett a lelet, mutatta az emelkedést, a vérzés is megállt. Majd a következő nap újra lezuhant. A doki rám nézett és megkérdezte: „Mi történt? Ez nem a gyulladás miatt van.” Én pedig pontosan tudtam, hogy mi történt, bár nem válaszoltam neki, mert lelki oka volt.

Másnap végre kisütött a nap és kimentem a függőfolyosóra. Ott álltam, néztem a fákat és csak sírtam. Teljesen el voltam keseredve, összetört a szívem. Kérdeztem Istent, „Hogy fogok innen felállni? Hogy lehet innen felállni? Legutoljára, 1,5 évig tartott, mire bestagnált az állapotom a gyógyszerezéssel és most rosszabb a helyzet.” – Ekkor éreztem, hogy Jézus ott áll mellettem és simogatja a fejemet.

Majd eljutottam oda, hogy én emberileg mindent megpróbáltam, vitaminokat szedtem, folyamatosan változtattam az életmódomon, újra jártam edzésre, gyógynövény teát ittam, anno voltam természetgyógyásznál, magánorvosnál, de semmi sem használt. Semmi nem működött. Persze mindenki jobban tudta, hogy mit kéne tennem, milyen életvitelt kéne folytatom, milyen diétát, stb. De semmi nem működött. Anno, amikor diagnosztizálták az autoimmun betegséget a doki ennyit mondott: „Nem gyógyítható, nincs gyógyult beteg.”

Ekkor elértem a saját erőm és megoldásaim végére, feltettem a két kezemet. Elkezdtem alkalmazni azt a látásmódot, amit Isten tanított és megadtam magamat. Mondtam Istennek, hogy én emberileg mindent megpróbáltam, semmi sem működött. Ha Ő most nem cselekszik, én elvérzek és meghalok. Az évek során Istentől tanult mennyei látásmódból imádkoztam.

Ekkor megfordult minden, másnapra feljebb ment az eredményt és folyamatosan napról-napra növekedett. Mire kiengedtek a kórházból, már normál értéken volt.

Elkezdtük csökkenteni a szteroidot, ismét életveszély közelében voltam. De az orvos azt mondta, hogy legyek türelmes. Mondta, hogy ott volt benne az a hang, hogy várjunk még. Hetek teltek el így, mire megint feltettem a kezemet. Emberileg mindent megtettem, de semmi nem működött. Ismét Istenhez fordultam, ismét alkalmaztam a látásmódot és ebből a látásmódból imádkoztam. Ekkor megint megfordult és felment az érték.

Kíváncsi vagy, hogy mi is ez a látásmód? Hogyan kell imádkozni, hogy egy ilyen helyzet megforduljon? Jelentkezz a díjmentes imakihívásra vagy csináld meg a Leghatásosabb ima igazi titka programot!